Bevallom, nem bírtam Jókait, de nagyon nem. Eddig az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt, illetve a Kőszívű ember fiait olvastam tőle, mindegyiknél az volt a benyomásom, hogy bár a történet jó (a Kőszívű például színházban nagyon tetszett), egyszerűen nem értem, amit ír, rettentően kell figyelnem, hogy bármit felfogjak...

Az Aranyembernél pozitívan csalódtam. Hogy megnőttem és már simán értem a nyelvezetet vagy tényleg jobb, mint a többi Jókai, azt nem tudom, de itt érthető volt. Az elejét túl kellett élni, az első részek keservesek voltak, de utána egy-két olyan rész volt csak, ahol kapkodtam a fejem.

Most, hogy idén húsz kötelezőnk van, muszáj jegyzetelnem, hogy bármit is megjegyezzek a tartalmuknól. Kiteszem ide s, hátha valakinek hasznos, de ha lehet, akkor ne rövidítésnek használjátok. (Annak nem is használható, a történet bonyolult és szövevényes, egy összefoglalóból nem fogod megjegyezni, ez inkább olyan, hogy ha sok idő telik el az olvasás és az elemzés között, "elő tudd hívni" az információkat.)

Bevezetésnek ennyit, a Bővebben gombra kattintva elolvashatod a jegyzetem.

Forrásnak használtam a saját magam által írtak kiegészítésére: http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=1272

Jókai Mór: Az aranyember

A Szent Borbála

A Vaskapu
Tájleírás a Vaskapuról. A Duna két oldalán lévő magas sziklafalak közti „kapuról” van szó (a román-szerb határnál található), ez nagyon veszélyes a hajósok számára, különösen a Bóra idején (=kitartó hetes vihar).

A Szent Borbála és utasai
Leírja a Vaskapun keresztüli só csempészetet (török-magyar), amit próbál a kormány korlátozni a keleti pestissel e gyütt (szigorú ellenőrző rendszer – „tisztító” minden hajón). Ezen kívül a vontatós hajókkal dohányt és kávét (luxustermékek) csempésznek át. A Bóra idején egy hajót vontatnak igás állatokkal (=szent Borbála), a kormányosa Fabula János, a hajóbiztos Timár Mihály, a hajón van még a hivatalos „tisztító”, a hajóteher tulajdonosa: Trikalisz Euthym és lánya: Timéa (~13, görög). Búzát visznek (hivatalosan + dugárut) Komáromig. A vihar miatt a folyó egy malmot sodor feléjük… ezért az öt férfi ladikba ül, hogy megpróbálja megállítani (eleve lehetetlen).
 
A fehér macska
Timár öt emberével csónakba szállt, elfogta a malmot a horgonnyal, úgy, hogy végül a „forgóba” (=egy örvény) veszett. Timéa nem áll szóba Timárral (akivel eddig jóban voltak), mert „megölte” a malom tetején rekedt fehér cicát.

A salto mortale egy mammuthtól
Kiderül, hogy egy török ágyúnaszád követi a Szent Borbálát, ezért a salto mortale-nál keltek át, ami nagyon veszélyes hely, így Timár berángatta Timéát a hajó kajütjébe, ő pedig a hajóorra állt egy csáklyával, de végül a vízbe esett. Sikerült kimásznia.
Kiderült, hogy Timéát el akarták vinni a törökök a szultán háremébe, ezért menekül apjával együtt Magyarországra. A török hajó, aki őket üldözte azt hiszi, elsüllyedtek.

A szigorú vizsgálat
A Bóra a torkolatnál éri utol a hajót, ott a feltűnés miatt már nem használhatják a tülköt, így tűzkővel + acéllal jeleznek a vontatóknak. Ezután jön a negyedik veszély, az orosvai vesztegzár, de sikeresen átmennek az ellenőrzésen. A mesélő elmondja, hogy dugáru nincs is a hajón, csak „valami más”.
Az inspiciens levelet küld Timárral Komáromba Kacsuka úrnak, amiben Timárt a figyelmébe ajánlja (onnan tudjuk, hogy felbontja a levelet.)

A <<Senki>> szigete
Magyarország felé haladnak tovább, egyszer Timéa újra meséltetni kezd Timárral, aki a török-magyar háborúval dicsekszik, ezzel megbántja Timéát.
Még egy probléma merül fel: nincs elég élelmük, mert azt hitték, Orsovánál be tudnak vásárolni, onnan azonban menekülniük kellett.
Végül találnak egy szigetet, amit először lakatlannak hisznek, de később házat, megművelt kertet találnak, asszonyok laknak ott.

Almira és Narcziszsza
Timár összeismerkedik a szigeten lakó nővel, Terézával, a kislányával, Noémivel és az állataikkal: Almirával, a kutyával és Narcziszszával, a fehér kiscicával. Élelmet adnak búzáért és sóért cserébe és szállást a török lánynak és apjának + Timárnak a padláson.

Az éj hangjai
Megjön Krisztyán Tódor, Noémi jegyese a szokásos évi látogatására. A szigeten mindenki utálja, még a kutya is. Pénzt akar Terézától, meg is fenyegeti, amit Timár meghall. Teréza nem akarja, hogy alaptalanul vádolja őket, így elmeséli a történetüket.

A szigetlakók története
Teréza elmeséli a történetüket. Tizenkét évvel ezelőtt Pacsován laktak, s a férje legjobb barátja, Krisztyán Macim kereskedő kezességet kért tőlük (=férjétől). Viszont nagy eső jött, elmosta a búzát, ezért ő Törökországba menekült, hátrahagyva a fiát (=Krisztyán Tódor), akit régebben már eljegyeztek Noémivel. Így a kezesek bűnhődtek, mindenüket lefoglalták, ezért a férj öngyilkos lett (nem is engedték szentelt földbe temetni). Teréza is meg akarta ölni magát és a gyermekét, de Almira megállította. Hárman költöztek erre a szigetre, ami régen a férj vadászterülete volt. Teréza gazdálkodni kezdett, de ha felfedeznék elvennék Noémit (nincs kapcsolata az egyházzal) és a szigetet is, ezzel fenyegeti Krisztyán, aki több ország kéme, most viszont a nő szerint inkább Timár / Euthym miatt jött.

Ali Csorbadzsi
Trikalisz Euthym hivatta Timárt, elmondta neki, hogy az igazi neve Ali Csorbadzsi, mérget vett be és sok mindent el akart mondani, mielőtt meghal. Törökországból menekült, mert a pénze kellett a khaznénak, a lánya a szerálynak.
De Krisztyán, a török kém megtalálta, hiába menekült, tolvajként vissza fogják vitetni, így inkább megölte magát. Meghagyta Timárnak, hogy vigyázzon Timéára és adja át Brazovics Athanáznak.

Az élő alabástrom
Timárt egy percig kétkedés fogja el, hiszen sok pénzt nyerne, ha Timéát nem ébresztené fel (az apja halálos altatót adott neki) és meghalna. De mégis felébreszti és közli vele apja halálhírét.

A hajós-temetés
Ali azt kéri, hogy a Dunába dobják a holttestét, nehogy megtalálják. Timár először egy plébánossal beszél, de a vallása miatt nem temeteti el, erről igazolást is ad. A falusiak a babona miatt nem engedték, hogy a part közelébe temessék el, így négy embert küldtek a hajóra, akik éjjel bedobták titokban a folyóba – erről hamis nevekkel igazolást is írnak, így teljesült a végakarat. Timéa lázas.

A nevetni való tréfa
Timéa végre tényleg megtudja, mi is történt, még sírni sem tud.
Tényleg nem keresik az apját, mivel Timárnak mindenről igazolása van, így nem foglalhatják le sem a lányt, sem a hajóterhet.

A Szent Borbála végzete
Timár nem érti, Ali Csorbadzsi miért búzába fektette a pénzét, amikor aranyként könnyebben át tudta volna vinni, és azt sem, hogy a törökök ilyen (aránylag) kevés pénzért miért üldözik ennyit.
A Szent Borbála tőkére (=úszó fa) ment, elsüllyedt, Timár a víz alá merülve megmentette Timéa vagyonát (=ezer aranyat tartalmazó láda).
 

Timéa

A fogadott apa
Timéa elmegy Timárral Brazovicshoz, aki néhány dologról már értesült az újságból. Megegyeznek, hogy az ázott búzát elárverezik. Megígéri, hogy befogadja Timéát, de végül a feleségével (= Zófia asszony) úgy döntenek, hogy csak fogadott lányként nevelik, félúton a szolgáló és az úrkisasszony (~ a másik lányuk, Athalie) között. Kacsuka úr (= Athalie jegyese) is jelen van.

A jó tanács
Kacsuka tanácsot ad Timárnak, hogy maga árverezzen a búzára, ha kenyeret készíttet belőle (nem jó minőség) a Komáromban állomásozó katonáknak, nyerhet rajta és még Timéa is többet kap.

A vörös félhold
Timár megfogadja a tanácsot, övé az ázott búza. Az egyik zsákon meglátja a vörös félholdat (ez volt Ali Csorbadzsi utolsó szava). Benne egy kis zsák, körülbelül 1 millió forintnyi értékkel (gyémánt, ékszerek). Timár önmagát győzködi, hogy megtartsa és kamatoztassa, majd elvegye Timéát és ne most adja oda neki, amikor a gyámapja úgyis elherdálná.

Az aranybánya
Timár végül megtartotta a pénzt, házat vett belőle. Brazovics megirigyelte, s amikor Timár részegnek tettette magát, elmondatta vele, hogy abból kereste a pénzt, hogy a katonáknak adta el az ázott búzából készült kenyeret. Brazovics vizsgálatot indíttat ellene, de negatív lesz az eredménye.
Timár Bécsbe megy a miniszterhez, aki arany embernek tartja, mert nem akar elégtételt, hanem megvesz egy két éve nem termő területet (Levetincz), kárpótlással együtt. Itt búzát akar termeszteni, harmadévi búzamagot szerez egy régi ismerősétől, pleszkováczi Sándorovics Cyrill úrtól, akinek elintézte a miniszternél, hogy megkapja a vaskoronarend kitűntetését. Mindenki féltékeny Timárra, aki még nemesi nevet is kapott.

Leánytréfa
Timéa összes pénzét elherdálták, őt nem szívlelik, Athalie pedig mindig gúnyt űz belőle. Most azt mondta, hogy a főhadnagy (Kacsuka) feleségül kéri, de ahhoz előbb meg kell keresztelkednie, ahhoz pedig tanulnia. Az esküvő időpontja és a menyasszonyi ruha, amit Timéával hímeztetnek ki, valódi, de nem az övé, hanem Athalie-é.
Timár kiabálva mondja el Brazovics úrnak, hogy Timéa sorsát ellenőrizni jár oda, ahol mindenki utálja.

Ez is egy tréfa
Brazovics Athanáz információkat akart kicsalni Kacsuka úrtól az erődrendszer Monostorig való kiterjesztéséről (ahol az állam felvásárolja az ottani telkeket), de elfelejti megkérdezni, hogy egyszerre vásárolja-e fel a kormány a területeket, így Timár megszervezi, hogy az a rész (amit Brazovics úr vesz meg) csak 30 év múlva legyen nyereséges.
Timár megvetet egy ugar területet Fabula Jánossal, aki így húszezer forintot nyer, ezért nagyon hálás.

A menyasszony-köntös
Három nap van a menyegzőig, kész az esküvői ruha, Zófia asszony mesél Timéának arról, milyen egy esküvő. Aznap tudja meg, hogy Athalie-é és nem az övé (Athalie felveszi az „ő” ruháját). Brazovics úrnak megmondják, hogy nem kapja meg a hozománynak való pénzt, így öngyilkos lesz. Athalie elájul, amikor megtudja, Kacsuka elhagyja (= nem teljesítették a hozomány ígéretét), még a temetésre sem megy el.

Timéa
Kiderül, hogy Brazovics úr elherdált minden vagyont, így az egész házat elárverezik. Athalie meg akarja ölni magát, de nincs elég bátorsága hozzá. Elmegy Kacsuka úrhoz és megbeszélik, hogy elviszi a nagybátyjához, de a találkozón Kacsuka nem jelenik meg.
Timár mindent megvesz az árverésen és Timéának adja, majd megkéri a kezét, ő pedig igent mond, de azt kéri, hogy Zófia asszony és Athalie vele maradhasson.
Timár felajánlja Athalie-nak, hogy kifizeti a hozományát, de ő inkább ott marad Timéa cselédjének.
 

A Senki szigete

Az alabástromszobor menyegzője
Timéa megkeresztelkedett (Susánna lesz a neve a keresztségben), eljött az esküvője, de egyáltalán nem volt olyan szép, mint amilyennek várta. Timár rájön, hogy Timéa nem is szereti.

A védördög
Timéa nem szereti Timárt, Timéa Kacsuka urat szereti és ebbe Timár belebolondul. Athalie igyekszik minél inkább cselédnek látszani (például szándékosan elszakítja a ruháit). Amikor Timár visszaszökik egy útról, hátha Timéa hűtlen, Athalie megcáfolja, viszont annak nagyon örül, hogy a lány nem boldog.

Tavaszvirány
Timár visszamegy a szigetre, Noémivel sétál és megszünteti a békáktól való félelmét (ezt még Krisztyán Tódor okozta). Segít Terézáéknak rózsavizet főzni.

A pók a rózsák között
Krisztyán Tódor újra meglátogatta őket, hogy most, hogy Noémi 16 éves, elvegye és hozományul a diófákat kérje. Miután Teréza ezt megtagadja, megfenyegette újra, de Timár mondta, hogy ő már elintézte, 90 évre kibérelte a területet. Noémi bevallja neki, hogy szereti.

A világon kívül
Timár három napig Noémivel marad, de a vagyonáról és Timéáról hallgat. Kiderül, hogy Noémi első találkozásuk óta szerelmes belé.

Tropicus Capricorni
Krisztyán Tódor megpróbálja megölni Timárt, de ő kedves vele, üzleti lehetőséget és pénzt ad neki, Brazíliába küldi (ahova Timár elkezd lisztet exportálni), Krisztyán őszintén hálás érte.
Timár önmagában vívódik, de amikor Timéa elküldi az otthon felejtett íróasztal kulcsát, rájön, hogy lehet, hogy már tudja az igazságot apja kincseiről (hiszen egy részét az asztalba rejtette). Így mégis elmegy Noémihez, nem törődve a rossz jelekkel. Timéára bízza az ügyintézést.

Az édes otthon
Timár jól érzi magát a szigeten, de azért vágyódik vissza az életbe, főleg, amikor a gabonakereskedők jönnek. Noémi megtalálja nála Krisztyán fegyverét, elmesélteti vele, mi történt. Végül hazament, de öt hónapot töltött a szigeten.

A családi ékszer
Amikor Timár visszatért, megtudta, hogy távollétében Timéa megtanulta a mesterségét, rengeteget dolgozott, az ideg miatt fájt is a feje. Meg kell tudnia, hogy kutatott-e az asztalfiókjában, így azt mondja az egyik ékszerre (amin Timéa anyjának fényképe volt), hogy Törökországban vette, majd amikor Timéa meglepődik és örül tudja, hogy nem tudta azelőtt a titkot.
 

Noémi

Egy új vendég
A szigeten új lakó van: Adeodat (Dódi), aki egy árva csempészgyerek, de Noémi és Timár szüleiként szereti. Timár elkezd neki egy kis házat ácsolni az elszáradt diófákból.

A faragó ember
Timéát fürdőbe küldték a fejfájása miatt, Timár kitanulta az ácsmesterséget egy Timéának készített ajándék kapcsán. Ácsszerszámokkal tért vissza a szigetre.

Noémi
Timár boldog volt a szigeten Noémivel és Dódival, azonban egy nap beteg lett, elkapta a hagymázt. Noémi hűen ápolta, amikor azonban Dódi is beteg lett (torokgyík). Noémi nem szólt erről Timárnak, mert tudta, hogy gyógyíthatatlan a kisfiú, és őt a betegsége alatt nem akarta ilyesmivel terhelni.
Dódi meghalt, a sírjára rózsabokrot ültettek, Timár gyógyulása után tudta meg.

Melancholia
Timár hiába megy haza, nem lesz boldogabb, elküldik a Balatonhoz, de csak azon gondolkozik, hogy hátrahagy mindent és Noémivel együtt öngyilkos lesz. Amikor azonban visszatér a szigetre, Noéminél újabb gyermeket talál, így folytatja a kis ház ácsolását.

Teréza
Terézának beteg a szíve, haldoklik. Az arra járó kereskedők idehívják az esperest (Sándorovics), Timár ismerősét és azt, aki nem hagyta eltemetni Teréza férjét. Az asszony nem gyón meg neki semmit, de megvédi tőle Timár Mihályt. Végül Teréza tényleg meghal, jelöletlen sírba temetik a szigeten, ez a kérése.
 

Athalie

A kettétört kard
Athalie elmondja Timárnak – aki a válást fontolgatja – hogy Timéa megcsalja Kacsuka úrral, így elrejtőzik a Szent György kép mögé, ami Timéa szobájában van, elutazást színlelve. Azonban kiderül, hogy Timéa milyen erényes, hogy dicséri a férjét és hogy sosem válna el tőle, még akkor sem, ha maga Timár akarná.

Az első veszteség
Timár a munkába akar temetkezni. Levelet kap Brazíliából, hogy Krisztyán Tódor lopott és csalt, ezért 15 év gályarabságra ítélték, ahonnan megszökött. Timár rögtön útnak ered egy fegyverrel.

A jég
A Dunán Timár eltéved a jég miatt (gyalog indul el rajta), majd a balatoni halászaihoz megy, akik kifogják a fogas-királyt. Este mulatságot tartanak, majd a „királyt” egy kedves hangú levéllel – amilyet az öngyilkosok szoktak írni – Timéának küldte.

A rém
Krisztyán Tódor megtalálja Timárt és elmondja, hogy mindent tud: az ellopott kincseket, a feleséget, a szeretőt és hogy őt miért küldte Brazíliába. Ott ugyanis összetalálkozott az apjával, aki üzletelt Ali Csorbadzsival, így tudott a kincseiről, ő pedig rájött (a Timéánál lévő medál segítségével), hogy ebből indult a gazdaság. Timéát az apja eredetileg Tódornak ígérte, így úgy érzi, ellopták tőle. Kacsuka úr párbajozott vele Timár becsülete miatt. Ezután elment a szigetre, találkozott Dódival és Noémivel, Dódit el akarta vinni, de Almira megvédte őt, ezért ő rálőtt Almirára. Cserébe, hogy a titkokat megtartsa a szigetet és Noémit kéri. Különben írt négy levelet, amit tihanyi barátainak fog adni, és ők – halála esetén – elküldik.
1)    a török kormánynak: Ali Csorbadzsi kincseinek sorsáról
2)    a bécsi kormánynak: leírta, hogy Timár Ali Csorbadzsi gyilkosa, kincseinek elrablója
3)    Timéának: Timár megölte az apját és szeretője van
4)    Noéminek: Timárnak felesége van és előkelő úr.
Timár Tódorra támad.

Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?
Timár nem bírta megölni Tódort, aki elmenekült a viharba. Timár elhatározta, hogy öngyilkos lesz (bele akarja fojtani magát a Balatonba), azonban a tó pont most hozza felszínre Krisztyán Tódor holttestét, aki Timár ruháit viseli.

Ki jön?
Noémi mesél Dódinak Istenről, a kisfiú pedig arra kéri Almirát, hogy az apját még várja meg. Végül megérkezik Timár, Almira akkor hal meg.
Timár megígéri, hogy többé nem hagyja el őket.

A hulla
Amikor négy hónappal később Krisztyán Tódor holttestére rátalálnak, azt hiszik a ruhái miatt, hogy Timár, így eltemetik.

Zófi asszony
Hiába telt le a gyászév, Timéa még mindig feketét hord, férfiakat nem fogad. Zófi elmegy Kacsuka úrhoz, hogy lépjen végre, mert Athalie azt mondta, hogyha ő elveszi Timéát, akkor hozzámegy az első emberhez (aki most Fabula János lenne), és Zófi asszony meg akar szabadulni a lányától (akitől már fél).

Dódi levele
Timár tanítja Dódit írni. Egy este mindent elmesél Noéminek a másik életéről, aki nem haragszik érte. Sőt, levelet másoltat Dódival, hogy Timéát Athalie-tól megmentse, aki ismeri a Szent György kép mögötti rejtekhely titkát.

Te ügyetlen!
Timéa meghívja a pogány névnapjára Kacsuka urat, megmutatja neki a kilenc fehér rózsacsokrot, amit az elmúlt években névtelenül tőle kapott. Susánna napon esküsznek, Dódi levele elveszik a többi jókívánság között. Athalie Fabula Jánosnak ígérkezik el, hízeleg az anyjának, aki azt hiszi azért, hogy vele menjen.

Athalie
Athalie mindenkinek altatót ad a házban (ezt Zófi asszony nem issza meg) a menyegző előestéjén és a Szent György képen keresztül kihallgatja a jegyespár beszélgetését. Amikor Timár elalszik, megpróbálja megölni Timéát (a kettétört karddal, amit Kacsuka úr adott neki és a Krisztyánnal való párbajozásból maradt), de Zófi észreveszi az eltűnését, így gyilkost kiáltva az őrnagyhoz szalad.
Timéa csak sebeket kapott, Athalie-t az ágyában találják (ugyanúgy altatóval), de a körme alatt friss a vér.

Az utolsó tőrdöfés
Athalie nem ismer be semmit, Timéa nem hajlandó vádolni. Megtalálják Dódi levelét és az üregben az összes bizonyítékot. Végül Timéa arcába kiáltja, hogy a férje még él, hiszen csak ők ketten tudtak a titkos járatról.

A mária-nostrai nő
Negyven év múlva Athalie még mindig börtönben, azt mondja, ha kiengedik, megöli Timéát. Pedig ő már halott, az „utolsó tőrdöfés” miatt sosem lehetett boldog. A Duna partján, Levetinczen temették el, közel a Senki szigetéhez, a vagyonát a fia elherdálta, unokája a Timár által létrehozott segélyalapból él (ezt Timár még akkor csinálta, amikor a válást fontolgatta).

A <<Senki>>
A szigeten már ~40-en élnek, egy család. Az író ott jár, megismeri Timárt, aki azt kéri, találja ki a történetét, <<senki>> a neve és "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy világot, ahol szeretik".