...aki nagyon reméljük, hogy nem találta meg a blogomat (oké, erre kevés az esély :D), mert nem szeretek poént előre lelőni, de ezt most muszáj.

Jövő vasárnap indulunk, ez ilyen "üdvözlős ajándék", neki, a családnak, majd elválik. Ha emlékeztek, tavaly is csináltam hasonlót, csak kisebbet (a mintás könyv ugyanaz, Tiszavidéki keresztszemes minták, dédnagymamámtól "loptam"), mert akkor utolsó héten álltam neki és még beteg is voltam... na de most! :)

Egyébként világlátott darab lett, a nagy része Franciaországban készült. Ekrü a kongré, eredetileg fehér keretbe szántam, de úgy túl sápadt lett volna.

(A fényképezési szög kicsit béna, meg be is csillan, de azt hiszem, már ismeritek a "tudásom" ezen a téren... :D)