...hogy blogot is írjak, ugye? (Osztom, amit már kifejtettem, hogy én tuti nem olvasnám magam, de ha nektek ez jó, hát én csak örülök neki. Bár így, hogy egy hónapja alig jöttem fel, a látogatottság - nem meglepő módon - eléggé lecsökkent.)

De előtte még: lett egy új elite cserém (bulis-cicás ikon), mindenkire szavaztam, akit megtaláltam, illetve két aranyos Hildus elszólást tettem be a Gyerekszájakhoz (Mosoly menü). Plusz az írásokhoz csináltam Önképzőkörös részleget, betettem az elsőt.

Az oldalról most nem szándékoztam hosszabban írni, van itt más is... bár gyakorlatilag semmi új. Ez a nyár egy érdekes nyár, leginkább azért, mert hiába telt el már annyi belőle, nem érzem, hogy nyár lenne. Már pedig rám férne, mert nyár után ősz jön, aztán tél, és az számomra nem a legideálisabb évszak (maradjunk annyiban, hogy a hangulatom ideális esetben csak annyira rossz, mint az időjárás).

De most valamiért nem érzem azt a semmi gond, pihenek érzést, mert gond az van, a maximalizmus nem nyaral... Addig, amíg oviztam, jó volt, mert legalább valamennyire fontosnak éreztem magam, de most ez ugye kiesett.

Csak azt nem értem, hogy mi változott meg, mert így valami tavaly év közben, de nagyon. Nem, előtte sem voltam az a vidám típus, de ez azért már túlzás. Emlékszem, hogy tavaly iskola előtt még nagyon féltem, most már szinte várom...

Talán mert keretet ad a napjaimnak, talán, mert olyan konkrét elvárásokat, aminek még sikerülhet megfelelni. Vagy csak nem tudom. Bolondos dolog ez, mert én azt hittem, hogyha kevesebb a konkrét stresszhelyzet, probléma (dolgozatok, semmitnemértek érzés, stb.), akkor kicsit egyszerűbb lesz, pedig nem. Nem azért, mert nincs mit csinálni, mert van, csak... nem tudom elmagyarázni. Szóval nem jó érzés, az a lényeg.

Meg persze most még az iskolára nézve is van kb. ezer ötletem, fogadalmam, stb., csak semmi ötletem nincsen, hogy fogom ezeket betartani. Meg hát van olyan is, ami az elmúlt évhez képest rosszabb lesz.

Pedig elvileg ugye (tizedikes leszek) majd most kell választani fakultációkat is (fakultáció=te választod ki, hogy melyik tantárgyakat tanulod magasabb óraszámban, persze bizonyos keretek között), ami ugye azt jelenti, hogy erre nekem nagyon kéne tudnom mondani valamit (már előző évben is idegesítő volt, hogy nem tudtam).

Nem azért, mert nem tudom, mivel szeretnék foglalkozni, a szakirányt már öt éve kiválasztottam, szerepel a palettában ugye a pedagógusi (óvónő, kisiskolás tanítónéni), fejlesztő/gyógypedagógus, pszichológus. Na, és most lehet felnyújtani annak a kerzét, aki az alábbiak közül akármelyikre tudja, milyen tantárgy kell... Na látjátok, én sem. És akinél rákérdezek, mindig csak ködös válaszokat ad, szóval ennyi.

Egyébként a fentiek közül én már bármelyikkel nagoyn boldog lennék, csak ugye van néhány fontos szempont... Például, hogy meg lehessen élni belőle (lehetőségek nagy része kilőve...), és amennyire lehetséges, meg még van más is, amit viszont most itt nem fejtek ki, ha nem nagy gond.

Szóval ez lesz jövőre. Amin én változtatni szeretnék az iskolával kapcsolatban, az természetesen továbbra is az egyenletes teljesítmény, ami jelenleg nálam egész pontosan 0%-ban van meg. Szóval semennyire. Pedig ha ez meg lenne, én már elégedett(ebb) lennék sokkal, higgyétek el!

Na, ennyi panasz mára elég volt? Most csinálok inkább valami hasznosat, de ígérem, igyekszem gyakrabban lenni innentől.

Sziasztok!

Titeket melyik 13 ország "érdekel" a legjobban Európában? Lehet szempont, hogy mit ismertek, melyik a kedvencetek, stb. Karavános programhoz kell, a válaszoknak akkor is nagyon örülök, ha kevesebb, mint 13 országot tartalmaznak. :)

Köszönöm mindenkinek, aki segít! :)

Brigosztól kaptam - köszönöm szépen! :)

Tovább nem adnám (én ilyet csak kapni szeretek, és gonosz vagyok, bocsánat :) ), de a kérdésre válaszolnék. Legszívesebben természetesen (mint azt gondolom sejtitek) Franciaországba mennék, vissza, oda, ahol voltam, mert... mert csak. Nehéz ezt így elmagyarázni, nagyon jól éreztem magam.

Könyvet ajánlanék most: Szabó Magda: A Danaida. Sok ideig pihentettem, hosszabb, mint Szabó Magda átlagosan, de tegnap elővettem és körülbelül két óra alatt kiolvastam. Nagyon tetszett, nem akarok róla hosszabban írni, de érdemes elolvasni mindenképpen, leginkább a végén üt. A jellemrajzok fantasztikusak.

Mostanában eltűnt az a szokásom, hogy ide is írom a frissítéseket, szóval most pótolok. Van egy új teszt, továbbá Az elsüllyedt világok első évadából azokat a részeket feltettem, ahol megvan mindkét nyelvű változat. Nem tudom, második évadból fogok-e egyáltalán francia részeket az interneten találni, majd kiderül.

Most csak ennyit akartam, ha lesz még időm (energiám), valamikor blogot is írok, de jelenleg az ovi teljesen lefáraszt (persze csak jó értelemben, nagyon tetszik :) ).