Eszti csak félve somfordált oda, amikor éppen egy karácsonyi ajándékot hímeztem, hogy egyszer, ha lesz időm, hímeznék-e neki is? :) A dolog fájdalmas része az volt, hogy terveztem, még karácsonyra, de a karácsonyi terveim nagy részét ugye feladtam, mint tudjuk, többek között az övét is. De a "majd egyszer"-ben, mint kötetlen határidőben megegyeztünk és szép nyugisan el is készült :) (amihez a mai magyar próbaérettségi előtti izgulásom nagyban hozzájárult)

Ami rajta van, az mind "esztis" próbált lenni. :) Talán kívülről így nem is annyira élvezhető, de a pillangó az nagy kedvence, meg a szertorna is (erről tartott francián előadást is), a két mini szívecske egyike francia zászlós, a másik spanyol (nyelvzseni és mindkettőt tanulja, meg szereti), kisvirágot a füzetem szélére szokott rajzolni francián, a hópehely meg közös történet (ugyanis a suliban kiraktak hópelyheket a folyosóra, mindenkinek a nevével egyet és mindenki leszedhette a sajátját, de Esztiét szüneteken át kerestük hárman Andrissal és sehol nem volt és teljesen elkeseredett, úgyhogy rajzoltam neki egy cuki kidíszítettet és Andris is édes volt, pont ő is csinálni akart neki egyet, csak megelőztem :) egyébként végül meglett, az öccse szedte le neki :D)

Ez pedig a csomagolás. Egy teavirágot muszáj volt rátenni, csak mert nagyon szereti a teavirágaimat is :) (a mennyiséget látta, ami Nikihez ment :D)