T�rt�nt egyszer, hogy a nyaral�s el�tt kihisztiztem, hogy megkeress�k a d�dnagyap�m franciak�nyv�t (m�rmint amit � �rt). Igazi r�gi, sz�ntelen darab, de nagyon kreat�van megoldotta. Mivel az eleje kicsiknek sz�l, k�preg�ny, de vannak ut�na tal�l�s k�rd�sek, k�s�bb egyszer�bb feladatok (pl. mondat kieg�sz�t�s).

Sz�val megtal�ltam, olvasgattam, nyaral�son pedig az egyik nap este - nem tudom milyen felindul�sb�l - Hildussal abb�l olvastunk a magyar esti mese helyett. Meg onnant�l minden nap, �lvezte, pr�b�lta a k�pek alapj�n leford�tani a mondatokat, amit mondtam, franci�ul k�v�ntunk j� �jszak�t, sz�val �gy t�nt, bej�v�s a dolog. :)

Az�ta mond�k�zunk, besz�lget�nk, felolvasom n�melyik term�kr�l neki is a francia sz�veget (ha meg�rt ak�rcsak egy sz�t is, nagyon �r�l!), sat�bbi. A d�dnagypap�m k�nyv�t eltett�k, �s sz�nesre v�ltottunk, konkr�tan egy francia nyelvtanul�knak k�sz�tett k�pes sz�szedetre. Az anyagok t�m�nk�nt rendezettek, sz�val �ppen kedvemre val�.

Konkr�tan �ltal�ban a k�nyvet „csak” seg�deszk�znek haszn�lom, megn�zegetj�k benne a k�peket, azt�n meg j�tszunk valamit, amivel megtanuljuk a szavakat. De ma p�ld�ul csak az �n sz�kincsemnek seg�tett (m�g nem tanultam ezt az „anyagot”), a fej r�szeivel j�tszottunk, v�gigmondtuk franci�ul sokszor, azt�n k�rdeztem, � mutatta, el�sz�r sorba, majd �ssze-vissza… hihetetlen�l �lvezi az ilyesmit! :)

�gy szeretem l�tni, hogy � m�g �lvezi a tanul�st – j�t�knak tekinti, t�le m�g nem vette el ezt az iskola rendszere. Bern�tn�l m�r ak�rmennyire is pr�b�lok a lehet� legmer�szebb, legkev�sb� tank�nyvszag� m�don tan�tani, az�rt m�g mindig ott van a sz� mumusa: tanul�s.

Sokat gondolkozom rajta, hogy lehetne-e ez m�sk�pp, �s nyilv�n lehetne, mert kell lennie alternat�v�nak, csak �n m�r nem ismerek egy olyat se, aki sz�vb�l tanulna – tegy�k fel az �n koromban. Persze �n p�ld�ul im�dok b�rmilyen tan�t�si seg�danyagot, m�dszert olvasgatni – �n �gy szeretek tanulni, de valljuk be, ennek a jelenlegi iskolai tanulm�nyaimhoz k�ze sincs. Nem, nem hiszem, hogy �n azzal az �r�mmel tudn�k �jra tanulni, mint amivel Hildus, vagy b�rmelyik m�s �vod�s k�pes, pedig �k �gy hihetetlen�l fog�konyak mindenre. Bevallom, van, amelyik�k a term�szetr�l m�r j�val t�bbet tud n�lam… :) Hajlamosak is �m a szememre vetni.

N�met�l is sz�vesen tanultam, besz�lgetve, j�tszva, pedig �n val�sz�n�leg iskol�ban m�r sosem fogok, konkr�t „c�lja” nincs is a dolognak. Teh�t lehet, hogy m�g �n is tudok �gy tanulni…? Neh�z k�rd�s, a v�lasz is biztos t�l bonyolult ahhoz, hogy �n megtal�ljam. :)

Miel�tt m�g k�telkedn�tek: franci�t sem az�rt „tan�tok” neki, mert �n azt gondolom, hogy neki a j�v�je, vagy b�rmilye szempontj�b�l elengedhetetlen (az iskol�ban � nyilv�n n�met-angolos lesz), hanem az�rt, mert �lvezi, �rdekli, �s amit most megtanul, az m�g az anyanyelvi „k�zpontba” ker�l az agy�ban, teh�t sokkal k�nnyebb lesz b�rmikor el�h�vni. A dolog aranyos oldala: Bern�t is sokkal sz�vesebben hallgatja, ha franci�ul tanulunk, nem is �rtem, mi�rt… :) Mondom �n, hogy neh�z egy k�teless�g-, eredm�nyorient�lt rendszerben tanulni (engem p�ld�ul ak�rmennyire �rdekelnek a dolgok, a tananyag f�l� hajolva csak arra tudok gondolni, hogy ezt valamikor sz�mon fogj�k k�rni t�lem – mi lesz, ha nem t�k�letesen tanulom meg?). De higgy�k, hogy semmi sem lehetetlen!

Egy�bk�nt �n m�r biztosan �gy tudok a legjobban tanulni, ha tan�tok, l�tszik ez sz�mtalan p�ld�b�l (iskol�n bel�l is), sz�val �n m�g direkt �r�l�k is, ha valaki ott seg�ts�get k�r t�lem, ut�na m�r tuti nem felejtem el a dolgokat. Mondhatn�m, hogy lehetne ez egy m�dszer, de Bern�t fej�be �gy is t�l sok mindent tuszkolok m�r, egy �t�vesnek (bocs�nat: egy �t �s f�l �vesnek – ovib�l tudom, hogy ez milyen fontos k�l�nbs�g �m!) m�gsem magyar�zhatok gimnazista anyagot, az az�rt k�nnyen bel�that�… :)

Ehhez m�g egy �rdekess�g: kb. t�z �ves koromig volt a szob�mban az asztalomhoz k�zel egy polc, ahova oda�ltettem az �sszes bab�mat. Im�dtam bab�zni, sz�val mindnek volt neve, stb. :) Na, amikor tanultam, akkor �ket tan�tottam, hangosan magyar�ztam nekik. Volt �m oszt�lynapl� is, �s napj�ban k�r�lbel�l n�gyszer lefeleltettem magam. :) Sz�val azt hiszem, ez a tan�t�s dolog nem egy �j fell�ngol�s nekem, ugye, �rtitek? :)

Na, azt terveztem, hogy itt befejezem, de sok gondolat kimaradt m�g… nem tudom, mi j�n le abb�l, amit itt sokszor �rok, de �n hasznosnak tartom az iskol�t. Szerencs�s voltam, mert az els� k�t �vben remek tan�rn�m volt (ugyanakkor szerencs�tlen, jobb lett volna, ha n�gy �vig tud vel�nk lenni – de k�t �v ut�n kisl�nya sz�letett). Hiszek az iskol�ban.

Ugyanakkor hiszek abban is, hogy a gyermekek azzal az adotts�ggal sz�letnek, hogy tudnak �s szeretnek tanulni. Sz�vj�k magukba az ismereteket. Babak�nt k�zd�tt�nk, hogy �t tudjunk fordulni, hogy m�szni kezdj�nk, majd j�rni, �s ak�rh�nyszor est�nk el, sosem �rezt�k terhesnek ezt a „tanul�st”. Anyuk�nk mes�lt nek�nk a sz�nekr�l, azokat is „megtanultuk”, m�gsem hiszem, hogy a sz�nek emleget�se b�rkinek a keserves tanul�si perceket juttatn� az esz�be (kiv�ve az olyan elvetem�lteket, mint �n, akik haszn�lj�k a sz�nes tanul�si m�dszert – de persze akkor sem abban az �rtelemben).

De m�gis, amikor megk�rdez�nk egy �tlag t�z�vest, hogy szeret-e tanulni, szereti-e az iskol�t, az esetek kimagasl� r�sz�ben nemleges v�laszt kapunk. Tudom, mert �n szinte „csodabog�rnak” sz�m�tottam, hogy nem �gy gondoltam – egy ideig val�ban az �j ismeretek �rdekeltek, azt�n m�r ink�bb az elismer�s, amit kaptam. Ma is ez az egyik legnagyobb hajt� er�m, tudom, a negat�v „elismer�st�l” f�lek, m�g a pozit�vra v�gyok. Mi�rt van az, hogy sz�let�s�nk �ta tanulunk, �s m�gis tehernek �rezz�k egy id� ut�n ennek az int�zm�nyes�tett v�ltozat�t?

Szerintem az is sz�p dolog, ahogy az els�s�knek a tan�t� n�ni az �vszakokr�l mes�l, sz�molni tan�tja �ket, torn�ztatj�k az ujjaikat vele, sorelv�laszt�t rajzolnak a f�zetbe… mondom, hogy remek oszt�lyf�n�k�m volt az els� k�t �vben, sz�p eml�kek maradtak. Valahogy tal�n �gy k�pzeln�m el az ide�lis iskol�t…

Tal�n a mumus az �rt�kel�sben van. �n legal�bbis �gy l�tom, n�lam tudom, hogy a teljes�tm�nyorient�lts�g sokban meghat�roz� volt – negat�v ir�nyban. Az angol tan�rn�m (akit egy�bk�nt jelenleg az egyik legjobb pedag�gusunknak tartok, � valahogy jelk�pezi nekem az ide�liss�got azzal, ahogyan ezekr�l a k�rd�sekr�l gondolkozik) mondta nek�nk, hogy � mindenf�le �v alatt szerzett jegy n�lk�l is pontosan tudja, hogy milyen �rdemjegyet kapjunk �v v�g�n, hol �ll a tud�sunk, mennyit haladtunk… Tal�n ezt kellene l�tni mindenkinek.

Nem azt mondom, hogy rosszat tesz minden „felm�r�” – ahogy az elej�n h�vtuk �ket, az �r�sbeli munk�k, amiket beadunk, nyilv�n fontosak – r�szben a fejl�d�s szempontj�b�l -, hogy a tan�r tudja, hogy hol �llnak a di�kok. Nem mondhatom, hogy ez helytelen.

�n csup�n azt l�tom k�rosnak, hogy �gy nevelj�k a gyereket az iskol�ba val� k�sz�l�sre: „mindj�rt itt a dolgozat, ha nem tudod, egyest kapsz”. Az els� k�rd�s�nk: milyen lett a bizony�tv�ny? Hogy tanul a gyerek? Persze n�ha esz�be jut az embernek ink�bb azt k�rdezni, hogy szereti-e a gyerek az iskol�t, ami sz�momra egy hasznosabb k�rd�snek t�nik.

Nem hiszem, hogy a dolgozatokra, a felel�sekre kellene igaz�n tanulni. Biztosan van mindenkinek olyan tan�ra (nekem szerencs�re nem is egy – igyekszem h�l�s is lenni), akinek az �r�in nem kell arra gondolnia, hogy ebb�l dolgozat lesz, mert a tan�r �rdekesen magyar�z, �rdekli az anyag, olyasmiket felfedez, meg�rt, amit eddig nem. P�ld�ul nagyon szeretem a biol�gi�t, szerintem nem lehet �gy �lni a tan�r �r �r�in, hogy ne �rdekeljen, amit magyar�z, itthon is sz�vesen neki�l�k… Am�g, �s itt a hangs�ly: AM�G nem a felel�sr�l van sz�. Ott valahogy mindig azt �rzem, hogyha rosszat mondok, megsz�gyen�l�k (sajnos nekem nincs meg, amit „alapm�velts�gk�nt” emlegetnek), �s ha egy k�rd�sre – ami tal�n nem is szervesen a tananyag r�sze – rosszul v�laszolok, akkor ut�na leblokkolok, �s elvesz�tem az addigi dolgokat… �s hi�ba tudom, m�r �gy �rzem, hogy nem tudom… van ilyen, �s ezt nyilv�n van, aki ki tudja k�sz�b�lni, de �n sajnos (k�r�lbel�l sz�z�tven okb�l, ismertek) erre nem tudok k�pes lenni.

Sz�val val�ban az oszt�lyz�s�rt kellene tanulni? Nem az�rt, mert �rdekes, fontos, s ha a tananyagot nem is haszn�lod minden nap, fontos k�szs�gekre tehetsz szert �ltala? Bel�tom, ez �gy most olyan fellengz�s, �res fr�zisnak hat, de bele kell gondolni, hogy mi is a l�nyeg val�j�ban…

Sokszor magamon is �szreveszem, hogyha „p�niktanulok” (�n �gy nevezem az utols� pillanatot, az utols� napot is a t�maz�r� el�tt, de az utols� sz�netet v�gk�pp – �n ezt rendk�v�l ellenzem, �s a m�sodikat legt�bbsz�r siker�l is kiker�ln�m, m�st is pr�b�lok lebesz�lni r�la, �rtelmetlen, csak az izgalomnak nem tesz j�t… sajnos az utols� nap az m�g sokszor van), akkor dolgozat ut�nra az eg�sz kiesik a fejemb�l �gy, ahogy volt. Akkor m�gis mi �rtelme? Megkapom az �h�tott n�gyes legalj�t… vagy jobbat, vagy rosszabbat, a v�geredm�ny szempontj�b�l majdnem l�nyegtelen. �s m�g mindig semmit nem tudok.

Ellenben ha valamit nem �gy tanulok… tudj�tok, milyen hangulatember tudok lenni, n�ha csak �gy, dolgozat n�lk�l is huzamosabb id�re neki�l�k egy tant�rgynak, most mondani fogok egy szem�lyes tapasztalatot is: ha j�l eml�kszem, hetedik oszt�lyban, az Ili�szn�l tanultuk az eposz visszat�r� elemeit (invok�ci�, propoz�ci�, eposzi jelz�k, stb.), akkor neki�ltem, �s eg�sz j�l megtanultam. Ugye a m� elemz�s�ig haszn�ltam, az akt�v mem�ri�mban volt, egyszer m�g el�vettem (Helys�g kalap�csa), azt�n k�r�lbel�l egy �vig semmi. Id�n tanultuk az Od�sszei�t, ahol – egy�rtelm� okokb�l – ism�t kellett. Hihetetlen k�nny� volt �jra megtanulni, szerintem �sszesen h�romszor olvastam el, �s tudom. (Tudom, m�sn�l ez norm�l sebess�g, n�lam nem ilyen egyszer�, el�z� alakalommal val�sz�n�leg kb. egy �ra volt.)

Ezzel szemben vannak olyan anyagok (itt nem akarok konkr�t p�ld�t), ahol ez egy�ltal�n nincs. Kil�ptem, elfelejtettem, mintha nem is lett volna, nincs szem�lyes �rdekelts�g, nincs viszony�t�si pont… Minek tanultam meg? Hogyhogy minek? H�t az �rdemjegy�rt. – Ez itt a logikus v�lasz.

Tudj�tok, a probl�ma megold�s�nak els� l�p�se a felismer�s. :) Sz�val ahol tudok, ezen igyekszem v�ltoztatni, gondoljatok bele, n�latok ez mennyire �rv�nyes�l… mindenki maga ismeri fel a saj�t tanul�si buktat�it – j� esetben.

Persze nem lenne megold�s, ha elt�r�ln�k az �rdemjegyeket, sz�monk�r�seket, kor�ntsem lenne az. Benn�nk van, mondjuk a gyereknek, teljes�tm�nyorient�ltak vagyunk… nem a jegy a l�nyeg, a jegy egy eszk�z ezen v�gyunk kiel�g�t�s�re. A jegy megmutatja, milyen tanul�k vagyunk, milyen „sz�l�k”, ha j�l tanul a gyerek, akkor j�k, ha rosszul, akkor biztos valamit elrontottunk. Ez�rt kem�nyebbek lesz�nk, de a teljes�tm�nyk�nyszer alatt a minim�lis „igazi tanul�s” is elveszik, ami val�sz�n�leg t�bb ellen�ll�st, �s rosszabb jegyeket eredm�nyez… nekem ez nagyon egy �rd�gi k�rnek t�nik.

Sokszor veszekszem Bern�ttal, hogy a jegyeit nem mutatja be, elfelejti. Hi�ba tudom, hogy nem ez a fontos, �n �rzem, hogy � tudja vagy nem, ak�rki ak�rmit mond, �n tudom, hogy a n�gyes angol milyen n�gyes, mennyi tud�s �ll m�g�tte. De sajnos nem tehetem meg, hogy nem figyelek a visszajelz�sekre – a f�zetbe (tan�r �ltal) �rt dolgokra, a figyelmeztet�kre… figyelni kell, mert tudom, hogy mikor h�gtam �t t�lzottan a rendszer hat�rait.

Sarkalatos pont n�lam a f�zetbe �r�s… �n mindenkinek bele�rok a f�zet�be, mondhatn�m rossz szok�snak is, de �gy magyar�zok, �s jobban �r�l�k, ha a f�zetben lesz r�gz�tve – akkor ha a tulajdonos visszalapoz, �rti. Van, aki ezt nem toler�lja, nyilv�n ann�l figyelek arra, hogy ne �gy t�rt�njen, de akin�l ez nem �gy van, ann�l alkalmazom.

Bern�tn�l ez nem probl�ma, n�melyik tan�r�n�l igen… azt meg�rtem, hogy baj, hogyha �tveszem a gyerekt�l a tollat, mert f�radt, �s � csak dikt�l (diszgr�fia! Neh�z meg�rteni �m, hogy � nehezebben �r, mint m�sok, higgy�tek el, nekem sem a kedvenc program m�g t�bbet k�zzel �rni…), de azt nem �rtem, hogy a tan�rok (bocs�ssatok meg, most egy konkr�t valakire �rtem – �n nem ismerem szem�lyesen, nem is akarok szakot se �rni, nem az a l�nyeg) mi�rt mindig ott tal�lnak meg, ahol sz� sincs leck�r�l? Be�rtam a gyerek f�zet�be az �r�n �rt (haszn�lhatatlan) jegyzete ut�n az egyszer� k�pz�si szab�lyt, amit � is �rtett. K�rdem �n: mi�rt baj ez? Baj, hogy a gyerek vissza tud lapozni a szab�lyhoz, amit � – sajnos val�sz�n�leg a koncentr�ci� hi�ny miatt – nem tudott az �r�n sz�m�ra �rthet�en le�rni? J� lenne megh�zni a hat�rvonalat a dolgok k�z�tt… Mi�rt mondja a tan�rn�, hogy tanuljon otthon a sz�l� a gyerekkel, ha ennyi szabads�ga sincs? �rom �n pap�rra, nem ezen van nyilv�n a hangs�ly (b�r a pap�r elveszik, ez t�ny…), hanem mag�n a mentalit�son. Szem�lyes „kedvencem” az eset, amikor a gyerek nem �rtette az �r�n a szab�lyt, megoldott egy munkaf�zeti feladatot hib�san, �s lem�soltam a K�NYV EL�RENYOMTATOTT FELADAT�NAK SZ�VEG�T, majd Bern�t kit�lt�tte helyesen. A tan�rn� megjegyz�se, hogy a feladott h�zi feladat �n�ll� munka. Nem a h�zi feladatot oldottam meg, bocs�nat…

J�, j�, tudom, ez most pufog�s, eln�z�st is k�rek �rte, de ezt akkor nem �rtam le, pedig nagyon b�ntott, ez�rt vagyok m�g mindig ilyen m�rges. Igaz�b�l ezzel csak szeml�ltetni akartam ezt a cs�nya kett�ss�get, �s azt, hogy nincs alternat�va… a gyerek CSAK kit�n� tanul� lehet. Ha nem az, akkor ugye tan�tsuk mi (sz�l� hib�ja), de �gy, hogy az�rt m�gis a tan�rn�l maradjon a tan�t�s teljes lehet�s�ge. Meg �rjuk oda, hogy az nem a gyerek munk�ja, mert „t�l bonyolult” szavakat tartalmaz. Val�ban, a gyerek haszn�lja a sz�t�rat, k�rdez engem, mi�rt akar fejl�dni, mi�rt nem oldja meg a saj�t sz�kincs�b�l? Na j�, t�nyleg nem akarok ennyire pufogni… :)

Sz�val igyekszem nem elz�rk�zni a visszajelz�s el�l sem, ez�rt nem �r�l�k, ha a gyerek nem tudja elmondani, milyen jegyeket kapott (vagy �ppen f�l egy t�ri kettes miatt – nem az�rt, hogy leszidom, hanem az�rt, hogy kiborulok, hogy �n rosszul csin�lok mindent – err�l �ppen leszok�ban vagyok), mert az ellen�rz� vezet�s az � dolga, nem az iskol��, �s � pedig el�g rendszertelen. Ezzel �n nem tudok mit csin�lni, ebben a k�rd�sben nem tudok seg�teni neki – musz�j ink�bb v�gigk�rdezni minden nap, h�tha. :) Nem fogok belehalni akkor sem, ha lelki sokk lesz a bizony�tv�ny (b�rmilyen �rtelemben), nekem nem a jegy sz�m�t, ha azok elfogadhat�ak, �n boldog vagyok. Ha ann�l rosszabbak, akkor ugye el�g sok baj van… nem miattam.

L�tj�tok, err�l �r�kat tudok besz�lni, hogy �n mit hogy (nem) csin�ln�k az iskola hely�ben, holott tudom, hogy nem tudok �n el�g sokat ehhez – �n csak megpr�b�lom a magam �s a testv�reim tanul�s�t a lehet� legjobb mederbe terelni. A val�di tud�s medre fel�. :)

Egy�bk�nt sz�momra m�g Hildus �v� n�nije az, aki ezt a „pedag�gi�t” megszem�lyes�ti – tudom, hogy n�la ak�rmeddig keresve se akadna jobb, f�leg, ami�ta l�ttam bel�lr�l is a dolgokat. �rti a gyerekeket, tudja, hogyan kell „oktatni” �ket, szerintem b�rki, aki oda j�rt (�n nem j�rtam oda) h�l�s lesz neki k�s�bb is – mint �n az els�s-m�sodikos tan�t� n�nimnek. :) Sz�val �n abszol�t �r�l�k, hogy Hildus odaj�r, egy kincs az az �voda! :) �s ezt most minden elfogults�g n�lk�l mondom.

(Tess�k, a blogbejegyz�sem m�r megfelel b�ven az �nk�pz� sz�sz�m�nak – aki id�ig olvasott, piros pontot kap, �s bocsi-bocsi, hogy ilyen hossz� lettem!)

�s most, hogy m�r mindent ki�rtam, megyek, �s olvasok egy kis K�rp�thy Zolt�nt… A neh�zkes indul�s ut�n j� k�nyvnek tartom, izgulok is, mi lesz. :)

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s