7× Mi a hobbid?

A keresztszemes hímzést szoktam mondani (mondjuk anyukám szerint a testvéreimmel való tanulás :D - na jó, viccet félretéve azt a részt inkább érdeklődési területnek mondanám)...

Szóval ha már hímzés, körülbelül másfél éve kezdtem el "újra" keresztszemezni (előtte iskolai technika órán tanultam, nem szerettem különösebben, főleg, hogy egyszer itthon hagytam a munkám és majdnem egyest kaptam érte - nem túl jó ismerkedési alap :) ), amikor egy képeslapot akartam csinálni húsvétra. Nem küldtem el, csak fényképet róla, a francia cserediákomnak és a családjának. Na, azután meg rászoktam...

Jöttek sorban a minták, amiknek nem tudtam ellenállni, az alkalmak, melyekre alkotni akartam; előtte is szerettem kézműveskedni, de ekkor kezdtem igazán színvonalasabb dolgokat alkotni, amik akár ajándéknak is megfeleltek. Szeretem csinálni azóta is, mostanában inkább saját, személyesen (bár általában képek alapján, mert rajz tehetségem nincs) általam tervezett mintákat hímzek ki. :)

Élvezem, hogy az emberek megnéznek vele, az iskolában, a BKV-n, bárhol, ahol éppen előszedem, a benyomások abszolút pozitívak, sokan (főleg az idősebb korosztályból) oda is jönnek, kérdezgetnek, de iskolában is volt már többször, hogy elismerést kaptam miatta. És még senki nem dobta vissza, hogy neki nem kell... :) Bár ahol gyanús, hogy esetleg a keresztszemes nem az ajándékozott műfaja, csak papírba keretezek, mit egy képeslapot, hogy ne érezze úgy, hogy feltétlenül ki kell tennie, nekem az is elég, ha örül neki és nem dobja ki esetleg... :)

Mindig sok betervezett van, még több, amire végül nem jut időm de szeretem csinálni. Most voltam túl egy "hosszabb", kb. egy hónapos szüneten, még pihentettem a Naturkindert is (az az eddigi legnagyobb munkám), meg amit utána csináltam (bár az kisebb), de most barátnőm szülinapja alkalmából van egy újabb majdnem kész hímzésem. Utána ikrek szülinapjára, majd barátoméra, aztán van még egy kislány... szóval a következő négy terve, ha máshol nem, fejben már biztosan megvan. :)