A robotot Hildus rajzolta egy rajzpályázatra. Ha Facebookon nem lájkoltad még, a képre kattintva tedd meg, kérlek! :) (van a versenynek egy lájkgyűjtős része - a nyertesek rajzából plüssállat lesz)

Nos, ezt már valóban nagyon régen ígérem... de most karácsonyi szünetre jó sok be van ám tervezve. :)

Fruzsi szülinapjára küldtünk csomagot Nikivel.

könyvjelző

zumbás kulcstartó

zumbás süti

fonalak (az egyiket kicsit megtépázta a macska)

zumbás egyenkarkötő :)

cuki macska Nikitől :)

teafilteres dobozka :)

teafilterek Nikitől :)

rajz Hildustól :) (listát írtam hozzá, hogy mi kell rá, arról rajzolgatta :D)

képeslap :)

minden együtt (a fent mutatottakon kívül írtam még bele levelet, illetve Niki gyöngyállatkáiról sincs képem)

csomagolás :)
 

A könyvjelzőhöz könyv is jár... Mégpedig Jodi Picoult: My Sister's Keeper (Nővérem húga magyar fordításban, de ez most angolul van). Ami odáig nagyon szép volt, hogy megtaláltam, megvettem, de aztán kiderült, hogy a jóállapotú antikvár könyvről más fogalmaim vannak, mint a könyvesboltnak volt (amikor például öcsémnek vettünk antikvárt, messze jobb állapotú volt), a borítója nagyon csúnyán behajlott.

Így hát anyukám tanácsára csináltam neki borítót. Nagyon sokáig el nem tudtam képzelni, mit rakok rá (én már olvastam egyébként, csak magyarul), aztán jött az ihlet és kerestem idézeteket a műből (három végül a borítóra is rákerült), meg kitaláltam a főbb tematikát, amit rajztudás nélkül is meg tudok valósítani.

Meg kiválasztottam az alapját, ami lila lett (viszonylag sötétet akartam a hangulata miatt, de túl sötét meg nem lehetett ugye, mert akkor nem látszott volna rajta semmi). És először a gerincére írtam, mert az még viszonylag kivitelezhetőnek tűnt :D (Persze ekkor még nem volt rajta a könyvön, a végén ragasztottam rá, de csak akkor fényképeztem.)

A könyv alapvetően (nem spoilerezek, ennyi még a fülszövegben is benne van) arról szól, hogy van egy leukémiás lány, akinek az anyukáját, azért, hogy meggyógyulhasson, mesterségesen megtermékenyíteték. Így a megszülető testvére őssejtjeit kapta meg, ezután azonban további beavatkozásokra volt szükség. Egy szervtranszplantáció előtt azonban a testvée, Anna elment egy ügyvédhez, hogy a szüleitől átvállalhassa a jogot a döntésekről a saját teste felett - és ne kelljen elvégezni a beavatkozást, ha nem akarja. Ezt most csak azért írtam le, mert innen jönnek a fő motívumok a borítón, egyrészt a gyerekek, másrészt a betegség, ezt a kettőt próbáltam egymás mellé tenni.

A borító elején szereplő két idézet (amennyiben nem olvasható + zárójelben saját nagyjábóli fordítás, most magyar könyvből nem keresem ki a hivatalosat):
"Sometimes to get what you want the most, you must do what you want the least." (Néha ahhoz, hogy megkapd, amit a legjobban szeretnél, azt kell tenned, amit a legkevésbé akarnál.)
"There are always sides. There is always a winner and a loser. For every person who gets, there's someone who must give." (Mindennek több oldala van. Mindig van egy nyertes és egy vesztes. Ha valaki kap valamit, mindig kell lennie egy másiknak, aki adta.")

Nem tudom, a rajz milyen mértékben felismerhető, szóval a biztonság kedvéért: gyógyszerek, aranyos bögra, paróka állványon, játék nyuszi (ja, a sebtapaszokkal felragasztva pedig a cím van, ilyen plakátszerűen).

Ez pedig a hátulja. A fülszöveg helyére szintén egy idézet került.
"It's about a girl who is on the cusp of becoming someone.. A girl who may not know what she wants right now, and may not know who she is right now, but who deserves a chance to find out..." (Ez egy olyan lányról szól, aki éppen most válna valakivé. Egy lányról, aki talán nem tudja, mit akar éppen és talán nem tudja, kicsoda ő éppen, de megérdemel egy esélyt, hogy kitalálja.)

Itt a rajz: szintén gyógyszerek, ragtapaszos lepke (ami eredetileg a leukémia awareness lepke szeretett volna lenni, de az meghaladta a rajztudásom).

Szintén egy hímzés (több egyelőre nincs, bár már van egy, amit majdnem befejeztem, szerintem ma meg is lesz :) ), Hildus szülinapjára készült.

A határidő záros volt, mert az említett szülinap előtt pár nappal állt elém azzal, hogy én hímezzek neki kutyát. Hát jó, azt mondtam, ha megrajzolja, megcsinálom, szóval megrajzolta:

(Ezen a fotón ahogy látom, a rajz alatt konkrétan egy másik hímzés mintája és kivágott kongréja van. :D Azt barátnőm kérte, de óriási, úgyhogy az októberi 18.-ik szülinapjára mertem csak ígérni.)

Természetesen részletes utasításokat kaptam hozzá, például, hogy zöld kongréra szeretné, mert azon látszik jól a hó, ezért a sapka színeit is kicsit átvariáltam, bár végül találtam olyan zöldet, ami jól látszik. Na jó, engedményt is kaptam - nem kellett minden hópelyhet kihímeznem, ami kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy hamar befejeztem. :)

Íme, a végeredmény :)

Hilda elégedett volt, meg a többi kisgyereknek is tetszett (nézegették körbe a hímzéseimet, mert hogy már három van Hildus szobájában) :)

A csomagolással is elszórakoztam egy kicsit (pufis festék *-*), aminek az lett az eredménye, hogy nem merte kibontani - nekem kellett - és végül kivágtok a kidíszített részt és megtarthatta. :D

Anyukám feltalálta a spanyol viaszt (bár szerinte nem), amikor a hétvégi hisztimnél mondta, hogy ő nem várna azzal a karácsonyi ajándékkal, hanem dobjam be a postaládába. Én meg annyira lelkes lettem, mert tudom, hogy meglepetés és örülni fog neki... és már kész, pedig csak péntekre kell. :) (Na jó, igazság szerint csütörtökön már magammal kell vinnem, mert megyünk el az osztállyal.)

Ígértem, hogy fényképezek és szerintem tök jó lett, büszke vagyok mindegyik részére, szóval mutatom. :)

Húgom ajándék rajza :)

A sárkányom bekeretezve :)

A mézeskalácsok, amiket beletettem. (A cicást az anyukájának csináltam, mert nagyon kedves volt velem.)

És akkor tegnap / ma reggel csomagoltam is... :)

A mézeskalácsok mentek egy régi bonbonos dobozba, amit kívülről becsomagoltam.

Ilyen lett kívülről.

Ez meg a sárkány becsomagolva, a borítékban van a rajz, meg írtam hozzá levelet is.

És most már csak remélem, hogy örülni fog neki... :)))