Sziasztok!

Először is egy kis frissítés: a Zene-bonába egy új Kovácsovics Fruzsit tettem be, és Az elsüllyedt világok első epizódját is elhoztam, írtam hozzá francia-magyar rövid összefoglalót.

Igen, pont a mesékről szeretnék írni, mint a címből is látszik. Én már rég óta elhatároztam, hogy franciául fogok mesét olvasni-nézni, (az első része, hála a franciáimnak  megvalósulhatott♥, mert a mi országunkban ez nehézkesebb) mert attól biztos fejlődök, és megpróbálom korán hozzászoktatni magam a szövegértéshez, mert nekem az az abszolút gyengém (angolban is), hogy hallás után felfogjam a dolgokat.

Szóval így jött Az elsüllyedt világok, ma meg belebotlottam a Hupikék törpikékbe, gondoltam, megnézem, hátha. Kiderült, hogy eredeti, belga, ráadásul szerencsére nem holland, hanem francia nyelvű. Szóval van még egy. :) Anyu meg a múltkor észrevette, hogy az "Egyszer volt, hol nem volt..." sorozat (pl. Egyszer volt, hol nem volt a Föld) is francia, azt hagyom harmadiknak a nyárra, mert az kicsit komolyabb.

Szóval úgy néz ki, hogy egész nyáron mesét nézek, eddig jól haladok, de egyelőre csak úgy merem, hogy előtte megnézem magyarul. Így többet is tudok belőle profitálni, mert emlékszem, hogy milyen kifejezések hangzottak el ugyanabban a szituációban.

Ha nem vigyázok, egyszer még csak megtanulok franciául. :) (A szüleim szerint amilyen gyorsan haladok vele, kb. ugyanakkor fogok nyelvvizsgázni, mint angolból. Remélem, ez nem azt jelenti, hogy soha.)

Sziasztok!

Most láttam FaceBookon a bal oldali képet és mindenképpen szerettem volna betenni ide, szerintem sokat nem kell magyaráznom, hogy miért, ha egyszer csoki és kávé együtt. :)

Először az oldalról: új menüt készítettem, Francia kuckó néven, engem ismerve már éppen ideje volt ennek, mostantól Az elsüllyedt világok részeit is oda fogom belinkelni - illetve a főcímdalé már meg is történt (szöveggel együtt), de ma még biztosan haladok vele. Olyan sorrendben fogok, ahogy én is nézem, de ugye pl. az elsőt már láttam magyarul is, franciául is, szóval valószínűleg az még este meglesz.

Haladtam ám mással is, annyira nem volt ez eseménytelen nap, reggel hímeztem, az alábbi gyönyörűség készül Adria barátnőmnek (kellemes nyarat felirattal - franciául♥), úgyhogy remélem, hogy nem olvas és nem lőttem el a meglepetést. Egyébként nagyobb a munka, mint amire számítottam, a tizenkét színből eddig hattal vagyok kész (tehát félidő), de végül is elégedett vagyok.

Meg fáradt is, mert Hilduskám nem gondolta az elmúlt napokban úgy, hogyha már hétvége, akkor igazán aludhatnék, két napig éjjel bemászott hozzám (másodikra nem is emlékszem, hogy történt), de ez az ágy kissé kicsi kettőnknek, nem egyszer kellett jelentősen oldalba bökdösnöm, hogy én sem szeretnék a földön aludni. :) Ma meg hat előtt keltünk, még mesefilm sem volt (az ugyanis csak hattól van, mint kiderült.)

A takarítást sokáig halogattam, mert még a szobám nagytakarítása is épphogy nincs kész, de végül sikerült boldugulnom (ami jó, mert szégyellem, de három napi mosatlan volt), aztán a nappalit is megcsináltam. Még a szobámat kéne befejezni, mosni, egy mosogatás még hátra van, plusz a fürdőszobát szeretném még kicsit rendbe tenni, és akkor... pihenek??? Jó vicc. :) Én már elfelejtettem pihenni.

Na, úgy néz ki, ez egy ilyen unalmas, napelmesélős bejegyzés lett, amit én személy szerint csak írni szeretek, de remélem, nagyon még nem untok, főleg, hogy kivételesen nem is hisztiztem annyit. ;)

Íme, az első epizód. Ha már egyszer megtaláltam, ne vesszen el, és hátha valakit érdekel rajtam kívül is. ;)

Francia verzió:

Magyar verzió:

Egyszerűen imádom... most olvastam róla, hogy Az elsüllyedt világok eredetileg francia, az eredeti főímdalt tettem be ide is. Ugye, senkinek sem kell magyaráznom, hogyha mese és francia, akkor mit imádok rajta? ♥

Most majd megpróbálom megkeresni a teljes részeit, ugye a legjobb felirattal lenne, de nekem olyan szerencsém úgy sincs, örülök, ha megtalálom egyáltalán. Tudjátok, milyen rég óta kerestem én francia rajzfilmet (sajnos az összes kedvencmesém eredetiben német, pl.: Bibi Blocksberg)? Tessék, találtam, ezt még magyarul is szerettem. :)

A szövege (ha valakit érdekel)

„Les mondes engloutis”

Toi, enfant de la Terre écoute-moi
Toi qui as le secret du Shagma
Dans toutes les strates et les mondes engloutis
Suis Spartakus, Bob, Rebecca

Oh ! vous, enfants de lumière suivez-moi
Vous qui connaissez notre passé
Vers Arkadia, vers les Mondes Engloutis
Pour nous sauver la vie ...

Suis les Mondes Engloutis
Jusqu'au creux de la Terre
Enfant pars et vole avec nous
Au fond des univers
Enfant suis les Mondes Engloutis
Jusqu'au creux de la Terre

Sors de la nuit de la mer et du temps
Revis les légendes que porte le vent
Va vaincre le mystère, la faim, le froid
Suis Spartakus, Bob, Arkana

Oh ! toi, enfant du ciel marche sans effroi
Dis-nous que demain il revivra
Sors le Shagma le soleil de l'oubli
Des mondes engloutis

Suis les Mondes Engloutis
Jusqu'au creux de la Terre
Enfant pars et vole avec nous
Au fond des univers
Enfant suis les Mondes Engloutis
Jusqu'au creux de la Terre

Suis les Mondes Engloutis
Jusqu'au creux de la Terre
Enfant pars et vole avec nous
Au fond des univers ...

Sziasztok!

Engem annyira könnyű kibillenteni az egyensúlyomból, hogy az már hihetetlen... pedig pl. egyáltalán nem leszek könnyen ideges, de megbántódni annál inkább, az én önbizalmamat két mozdulattal el lehet venni, néha még azt sem tudom, miért érzem magam már megint rosszul.

Ma reggel is annyira undokul viselkedett velem az öcsém, hogy azóta is rosszul érzem magam az egész miatt... mit rontok el? Miért nem vagyok, miért nem lehetek elég jó? Min kellene választani? Tudom, hogy az egész világ nem fog össze egy ember ellen (van a világnak általában jobb dolga is, mint engem bántani), de néha akkor is nagyon olyan érzés. Hiszen egy dolog beindítja, azután már mindent alaposan túlreagálok.

Kéne valami mentőcsomag az ilyen helyzetekre, de semmi sem segít... általában igyekszem valami "hasznos" dolgon (pl. takarítás) keresztül levezetni a feszültséget, de néha még az is nehéz, mert úgy érzem, hogy mindenre képtelen vagyok.

Hogy lehetne egy kicsit megtartanom magam, hogy végre ne az befolyásolja az énképem, hogy a többieknek milyen napja volt? Elég nehéz kérdés, de az biztos, hogy így nem jó, mert elég kiszolgáltatottá válok (amit meg van, aki szeret kihasználni)...

Mindegy, megpróbálok valamit kezdeni magammal, mert ez így minden, csak nem hasznos és nem pozitív irányú. És ölbetett kézzel várok arra a bizonyos pozitív hatásra, ami segít visszabillenteni az egyensúlyba. Mert előbb-utóbb úgyis megtalálom, csak ez az örökös hullámmozgás nagyon kimerítő és elkeserítő...